Ortisz muzikális brogja

Figyelem, hatásvadászul kezdek: a Media Markt társadalmilag uszít!
Ha már megragadtam a kedves olvasó figyelmét, elöljáróban leírom, hogy általában nem húzom fel magam azokon a dolgokon, melyeken a "fanyalgó értelmiség" zöme igen. Talán sznobizmusom miatt.
Mindenesetre ha felhúznám - mármint magam -, az Ottó-brog semmiben sem különbözne a Subbától, legfeljebb a mondatok hosszában és a megfogalmazás szofisztikáltságában; természetesen az Ottó-brog javára.
Nem húztam fel magam például a Continental autógumi reklámján - emlékeznek ugye? "A legtöbb férfi csalja a feleségét."
Persze ezen nem az ún. értelmiség húzta fel magát; a reklám iránti ellenszenvvel annak idején Fiala János (akkor még calypsós műsor volt) műsorának betelefonálói szembesítettek. Csak annyit fogtak a reklámból, hogy "höö megcsalásra buzdít!"; arról viszont lövésük sem volt, hogy a szerető a hirdetés szerint nem nő, hanem autó.

Hogy hogy jön ez ide? Csak úgy, hogy először hasonlóképp vélekedtem a Media Markt aktuális kampányáról.

(forrás: mediamarkt.hu, 2007. május 12.)
Eleinte ugyanis azt gondoltam, hogy a "Hülye, aki nem ünnepel"-szlogent összekapcsolják május 1-jével, amúgy kreatívan. De túlbecsültem a stábot; a kampány még ma is tart.
A MM-tól ez túlzás, hogy meglepő lenne, mivel egész imázsát a hülye szó fetisizálására építette; amint hozzá hasonlóan a Magyarországra később befutó kistesója a fukar szót.
Ez a hülyézés amúgy nem magyar specialitás, a németeknél a blöd a kulcsszó, az olaszoknál a scemo, mely a hülye szónál némileg gyengébb fokozat; bolond, bohó, ilyesmi.
Azaz a marketing célú hülyézés multinacionális.

De térjünk vissza az ünnepre!

Aki nem ünnepel, az hülye.
Az ünnepel, aki megveszi 100 rugóért a tévét, vagy 30-ért a telefont.
Akinek nem telik, az nem vesz.
Aki nem vesz, az nem ünnepel; ergo:
Akinek nem telik, az hülye!

Ily módon játszik rá a társadalmi feszültségre a Media Markt. Biztosan úgy vannak vele, hogyha már Demcsák is élt ezzel, akkor biztos trendi.

S hogy ne fejezzem be durcásan e cikket, íme egy "békebeli" lehülyézős reklám, mely mégis jó:



További jó hétvégét!
 

Kis csúszással írok ugyan az eseményről, de legalább igen.
A G-pont nevű szórakozóhelyet céloztam meg múlt szombaton, valami indiepop buli volt meghirdetve.
Előtte szükségem volt egy kis alapozásra, mivel heveny torokfájás tört rám; erre a Helvéciában került sor. Mostanában elég keveset járok kocsmázni, de ha igen, akkor leginkább oda.
Ott kaptam a fülest, hogy a G-pont valószínűleg egy buzibár, ám ennek nem észleltem jelét, leszámítva két - egymást ölelgető és egymás testrészeit fényképező - hölgyeményt.
Ők is a bulizó tömeg részét képezték, a tömeg többi része a párom, Ripacs és én voltunk; így már azon sem csodálkoztam, hogya meghirdetett 3 lemezlovas helyett csak egyikük nyomatta a partit.
Interonaut szimpatikus fiatalember, nemcsak azért, mert huzentrógert viselt, hanem mert a kedvemért tett be Shitdiscot meg Rakes*-et, Ripacs őszinte örömére meg Hot Chipet.
(*Vagy "Rakest", én például így fonetikusan, magyarosan szoktam ejteni.)
Szóval nem volt valami érdekes a dolog, ellenben jó volt; sajnos csak 1:00-ig tartott, mely időpontban távoztunk is.

A mézes paprikapálinka által kissé helyrerakott torkomra sikerült ráfáznom a dézsából szakadó eső következtében. Első meglepetésünkben megrohamoztuk a szemközti csehót, de ott valami okádék fankiparti volt népes, ámde ocsmány törzsközönséggel.
Második meglepetésünkben felszálltunk egy 960-as számú buszra; olyan másfél megálló elteltével rá is jöttünk, hogy fingunk nincs eme jármű menetirányáról, mint ahogyan a szintén odatévedt Interonautnak sem igazán volt.
De aztán teljes heppiend lett a dologból, szerencsésen hazaértünk és mára végre a megfázásból is kijöttem.
Jé, erre rá tudom fogni, hogy miért ma írtam e bejegyzést! :o)

A cikk kísérőzenéje pedig legyen az est zárószáma, mégpedig: