Ortisz muzikális brogja

A reggel ma is úgy indult, ahogy minden hétköznap, mégpedig ezzel a számmal:

 

Nos, már vége is a dalnak, mely 9 percet rabolt el a kedves olvasó életéből, úgyhogy most e cikk továbbolvasásával múlthatja idejét.

A Pat Metheny-t követő Keljfeljancsi! című reggeli rádióműsor ma tényleg gondolatébresztőre sikeredett; Fiala János egy újságcikkel adta meg az alaphangot, ami gyakorlatilag arról szól, hogy a szerző balos, és szerinte a vén jobbos rokkerek hiteltelenek, mert jobbosak.
Mostanában már ritkábban olvasok ÉS-t, mint a '90-es évek végén, de akkor is durva volt egy ilyen naturálisan primkó cikket olvasni.
Utána a műsor témája az volt, hogy a hallgatók kivel nem utaznának egy liftben és miért.
(Kicsit érthetőbben: kit rühellnek annyira, hogy még egy ilyen rövid összezártságtól is ódzkodnak.)

És elkezdtem gondolkozni, hogy én rühellek-e valakit ilyen mértékben.
Vannak, akik iránt közömbös vagyok, vannak, akiket még utálni is képes vagyok; na de hogy pár emeletet ne bírjak ki együtt valakivel?
És rájöttem, hogy igen. Van olyan.
Nevet nem írok, mert egyrészt a kutya nem ismeri, másrészt meg sem jegyeztem.
Itt nem a konkrét személy, hanem a jelenség a lényeges, melynek neve:

KUPIDÓ-SZEREPJÁTÉK !
(kockafejűeknek: Q-П-DO RPG)

A játék menete:
• Találd ki egy ismerősödről, hogy nem illik a partneréhez!
• Találj okokat, hogy miért nem!
• Találj egy szerinted hozzá illő nőt/férfit/egyéb!
• Ültesd be az ismerősöd fülébe az előző három pontot, ebben a sorrendben, majd többször ismételd meg a procedúrát!
• Amennyiben még nem fejezted be sikerrel a játékot, élj bármilyen eszközzel!
• Legyél határozott, eltökélt, levakarhatatlan és elpusztíthatatlan!

Tehát: az ilyen önjelölt kupidóktól óvjon meg az ég, és én is megóvom őket az én végtelen ellenérzéseimtől.

És akkor talán liftezni is hajlandó vagyok.
 

Azt álmodtam, hogy a rádióban Badly Drawn Boy új dala szólt, mely gyakorlatilag egy 2000-ben írt dalom, a No emotions című szám nyúlása volt. Az álmom szerencsére véget ért, mielőtt még perre került volna a sor. :o)

Természetesen ilyen BDB-szám nincs.

Az jutott eszembe, hogy amikor a '00-ás évek elején megismertem az énekes Once around the block című dalát,
 

akkor megfogadtam, hogy addig nem írok új dalokat, amíg nem tudok ennél jobbat írni.
Persze sikerült - legalábbis szerintem -, azóta már túl is vagyok karrierem csúcspontján, amely 2004-ben volt.
Egyelőre nem tudom, hogy van-e tovább, lesz-e még egy (vagy több) csúcspont, mindenesetre új lemez biztosan lesz.

És hogy milyen?

Mindig, amikor új lemezbe fogok, elhatározom, hogy "na, ez most más lesz, mint az eddigiek", ennek ellenére a végére mindig ugyanúgy ott kísért Cseh Tamás, Bródy János és a Blur dalainak hangulata.

Szerintem az idei cuccal is ez lesz a helyzet, a rajongókat tehát nem fogja nagy csalódás érni. Se negatív, se kellemes.
Pedig nem lenne rossz, főleg az utóbbi. :o)
 

Illetve még van belőle 2 nap, de a nagyja már lezajlott.
A mai nap egész jól indul, az elmúlt napok széllökéseire válaszul csendes, napos tavaszi reggel várt az ajtón kívül.

Napos tavaszi reggel - január közepén.

Még nem tudom, ezt a blogot hány évig fogom folytatni, de elképzelhető, hogy 5 év múlva a januári tavaszban már nem lesz semmi meglepő.

Talán az a napsütéses időjárás árthatott meg annak a középkorú néninek, aki ki akart kocsikázni a kijárati kapun keresztül.
A szó szoros értelmében keresztül, mivel nem várta meg, hogy kinyíljon, hanem műmájer hülyegyerekeket meghazudtolva nyomta a gázt, ahogy a csövön kifér - kettes sebességben, hogy szóljon is.
Így a felni és a távirányítós kapu sikeresen találkozott - természetesen előbbi volt a gyengébb, s így le is esett.
A néni a lehető legártatlanabb képpel: "Jajj, összetörtem a kaput? Megcsúszott a lábam a gázpedálon."
Elképzeltem, hogy mondjuk a kereszteződésben csúszik meg a lába ennek a szerencsétlennek, és ártatlan pofikával ecseteli, hogy nem akart senkit elgázolni, csak lecsúszott.
És ugyanúgy mindenki pozitív lesz vele, mint a ma reggeli esetnél - kivéve engem, aki negatív kisebbséget képeztem.

Viszont ez a hét sokkal inkább pozitív volt, mert:
Egy kedves ismerősöm megkeresett, hogy előadhat-e néhány Ottó-számot egy valamennyire formabontó felállású és hangszerelésű zenekarral.
Mivel ezt ugye nem nyúlásként, hanem respektként élem meg (VIGYÁZAT! Bárki mást, aki engem nyúl, picsán rúgok! ;o) )
természetesen beleegyeztem a dologba.
Az előadás márciusban várható, addig az előadók kiléte, dalcímek, helyszín, stb. nem publikusak.
Mondjuk előtte pár nappal biztosan az lesz, hogy az érdeklődők értesüljenek.

A későn kelőknek meg itt egy zenei ébresztő.