Beszámolók anomáliákról, koncertekről, reklámkritika, lemezkritika; ráadásul mindez rendszertelenül, zenei aláfestéssel, enyhe népművelő beütéssel és öntömjénezéssel megspékelve. Tudják, amilyen blogokkal szarásig van az internet.
Szóval: az Ottó-brog szerintem elkezdett kissé fikablogosodni, tehát itt az idő egy pozitív cikkre.
Ezúttal a jelenkorból mutatok be néhány fasza, de nem túl ismert muzsikát.
Kezdem a Zuboly nevű formációval, akiket múlt héten láttam élőben. (Bár a koncert nagy részét lekéstem, mert a Deák térről induló busz az Irányi utcából indult, melyet egy idő után meg is találtunk.)
Tehát beállok én is a Zubolyt promótálók (Rádiócafé, Fiala János, stb.) sorába, íme a produkció:
Mostani másik kedvencem a Kaukázus, melynek zenéje hasonlítható a Borzéhoz, a szövege viszont nem is tudom mihez, mivel egyedi. Mivel globalizáció-kritikus.
A Szélsőközép révén ismertem meg a Kaukázust (link jobbra), akik úgyszint globalizáció-kritikusak.
Harmadrészt pedig szóljon a Hard-Fi új dala, kiknek megismerését Ripacsnak köszönhetem. Őt nem linkelem, hiszen egyrészt nem tudom, másrészt meg link magától is. ;o)
A Hard-Fi a fentiektől eltérően nem magyar, hanem külvárosi angol.
A korábbi 2017-es időutazás után a blog most újra a jövőbe tekint.
A mai cikkben a közeljövő rendkívül kártékony és közveszélyes bűnözőit mutatom be.
K Ferenc, 32, Debrecen: "Vettem a McDonaldsban egy sajtburger menüt nagy kólával elvitelre, de nem bírtam az étvágyammal az irodáig. Így hát leültem egy padra és megettem. De csak a hamburgert, a sült krunyót már nem, mert elvették és megvágtak egy kis lével. Az összeg nem publikus, mert azt mondták, hogy nem az. Még így sem, hogy most el van torzítva a hangom.
Nem értem. Pedig teljesen megfeleltem a társadalmi elvárásoknak, mer' mekis kaját ettem."
D-né Ildikó, 28, Dombóvár(vagy Szekszárd? Még nem erősítette meg a hírügynökség): "Találkoztam egy volt osztálytársammal. Megkínáltam cigivel, aztán elkezdtünk beszélgetni, és közben jókat emlékeztünk. Nem tudom, mi ebben a bűn. Lehet, hogy a férjem keze van a dologban; féltékeny. Biztos ő szólt valami rendőrhaverjának. Csak ezt tudom elképzelni, hiszen vannak még szabadságjogaim! Nem?"
S. György, 46, Győr: "Három kutyám volt: Enzo, Mario és Michele. Boldognak tűntek a 2000 m2-es kertemben, de hát ha azt mondták, hogy nem azok, akkor nem azok. Jobb a békesség, én azt mondom. Ez van. Igaz, hogy Niki lányom kisírta a szemét a kis Enzo miatt, de neki is meg kell tanulnia, hogy első a törvény!"
Igen, S. György stagnáló középvállalkozó jól látja.
Remélem, a Kedves Olvasók is.
Amennyiben még nem, kérem, tekintsék meg a következő oktatófilmet:
A mai cikk témája az RTL Klub Fókusz című műsorának e hét csütörtöki, egyslágeres előadókkal foglalkozó részlete. Nézzük, a bulvármagazin hogyan vette az akadály.
(forrás: rtlklub pont hú)
Hát részben jól, részben pedig úgy mellényúltak, mint vak a poharat.
Például Carl Perkins Blue Suede Shoes című daláról azt mondták, hogy "sokan azt hiszik, hogy Elvis énekelte". Nem, kedves Fókusz, nem hiszik, hanem tudják. Elvis Presley ugyanis szintén elénekelte a Blue Suede Shoest, a dal viszont akkoriban kisebb sikert ért el Elvis előadásában, mint Perkinsében! (Igaz, Elvisnek csak ezután jött még a java.)
Ha továbbmegyünk, a Mókusplusz előhuzakodik a Middle of the Roaddal is - tudják, csörpi csörpi csip csip -, melyről megállapítják, hogy a már említett dal után eltűntek a süllyesztőben.
Igen, értem én a szerkesztési elvet, mondjuk rá valakire, hogy csak egy száma volt, aztán már bele is illik a műsorba, ugye?
Az összeállítás szerkesztőjének ajánlom a következő Middle of the Road-dalt, mely ugyan a maga idejében szintén slágerlistás volt és szarrá van játszva a retróműsorok által, de ez a tény nem zavarta őt a műsor elkészítésében:
Meg volt még pár ezen kívül, de nem akarom túlterhelni a Kedves Olvasót ezzel a szar zenével.
Kövi:
"Vanilla Ice.... sikeres volt, élő ember nincs, aki másik dalára is emlékezne. Csakúgy, mint a Right Said Fred nevű formációnak sem."
Hogy micsoda? Right Said Fred, mint egyslágeres? És egyetlen sláger az I'm too sexy, kedves Mókusplusz?
Lehet, hogy nem élő ember vagyok, hanem egy gépállat, valamint a '90-es évek elejének kommersz házibulizói is kihaltak, de én akkor is emlékszem erre:
Na ugye, hogy már ismerős? Amúgy már kezdem kapisgálni a konceptet: Amerikában csak az I'm too sexy futott be a kopasz Fredéktől;
a Don't talk just kiss viszont ott nem, csak Európában!
Hoppácska! A Fókusz már az önálló gondolatait is az Egyesült Államokból importálja? Ugyanis itt már gyanús, hogy importált alapműsorról van szó.
Amerikából a zene bejön, csak a közönség nem, úgyhogy a Fókusz is előjött a magyar pop "one hit wonder"-eivel, természetesen ismét mellényúltak, mint gyalogbéka a földiepret:
A 4F Club "Napfény járja át a szívem újra" című örökbecsű hungarotrashét vették elő, mint az előadó egyetlen számát.
Hát, a tisztelt szerkesztő nem csak a '90-es évek első felét hagyta ki, hanem a másodikat is, ugyanis a 4F Clubnak 2, azaz kettő nagy slágere volt (meg pár kicsi), ráadásul két különböző albumon.
A másik, a Tanga című dal kötelező házibulisláger volt, ilyenkor mindig elsunnyogtam egy hangszigeteltebb helyiségbe. Vigyázat! Nagyon durva!
Utána még előhozták UP-ot (akitől szintén több dal futott a rádiókban, de valóban csak a "nap"-ra "nap"-ot rímeltető lett sláger), meg Paint, meg bejátszották az Informert; legalább a végén nem nyúltak mellé.
De a szarvashibákat felvonultató összhatás akkor is lesújtó; javaslom a Mókusplusznak, hogy ilyen hozzáállással maradjanak a kétfejű orrszarvúnál meg a háromseggű embernél.
Bár a lebutított médiafalónak tök mindegy; egy hazug retróműsoron is jót nevet, és jókat emlékezik. Utána meg úgyis jön a Barátok közt.
Sajnos idén sem múlt el attrocitások nélkül a már második alkalommal megrendezésre került Fat Pride, melyen a túlsúlyos emberek vonultatták fel magukat az '56-osok terén. Céljuk a társadalomból túlsúlyuk miatt kirekesztett kövér emberek elfogadtatása volt. A felvonuláson "Ember vagyok és nem zsírsertés" valamint "Nagy test - nagy élvezet" transzparensek is megjelentek. A szervezők kiemelték, hogy a túlsúly nem szégyellnivaló dolog, továbbá mélyen elítélték azt a közvélekedést, mely szerint kövér ember nem járhat strandra, mert korlátozza az egészséges magyar ember étvágyát, valamint jóízlését is rombolja.
Igen, sajnos az eseménnyel szó szerint párhuzamosan ellentüntetők zavarták meg a túlsúlyosak békés dübörgését. Az intoleráns ellentüntetők mócsingokkal dobálták a sramlizenét árasztó ducikamion utasait, majd fáklyát gyújtottak, és hangos "Ég a zsír! Ég a zsír!" - skandálásba kezdtek. Stábunknak sikerült meginterjúvolni néhány ellentüntetőt, melyből körvonalazódnak antipátiájuk okai:
"Kérem, ez felháborító! Ki sem jöhetek az utcára a kisgyerekemmel, mert ilyen példát mutatnak! Még provokálnak is! Atlétatrikóban rengetik a hájukat: szentségtörők! Mocskos komenista disznók!"
"Mocskos ÁVÉHÁ! Mindig a dagadékokat meg a cigányokat meg a buzikat tutujgatják, a rendes, egészséges magyar ember meg pusztuljon! Nem nem soha!"
A Fitnesz-fasiszták Szövetsége, azaz a FIFASZ egyik aktivistája pedig a következőket mondta mikrofonba: "Immár világos a hatalom szándéka: reklámozzák ezeket a genetikai selejteket, divatot akarnak csinálni belőlük. Ha az egészséges magyar emberek* jobban tolerálják ezeket a felfuvalkodott hólyagokat, keveredni fognak, és génjeikkel elárasztják társadalmunkat. Csupa dagadt kis korcs árasztja el gyönyörű országunkat, figyelje csak meg! Majd ne mondja, hogy nem szóltam előre!"
*ez 2017-ben már egy jól bejáratott kifejezés
A felvonulás után több attrocitás történt a belvárosban; az ellentüntetők többek között "Na te hájzsák, most méretre szúrlak!" fenyegetéssel inzultáltak és ostorral megütöttek jó néhány túlsúlyos résztvevőt.
Végezetül álljon itt a FIFASZ felhívása az ellentüntetéssel kapcsolatban:
"Véreim, Magyarok! Nem csak a zsír ellen, a hazánkért is harcolunk! Világossá vált, hogy ennyi kövér ember már feszegeti kis Hazánk kereteit! Ha Coca Kólát, Heinekent és dagadt madarakat akartok, másszatok csak fel a tetves kamionjukra! Ha viszont Traubi Szódát, Kőbányait és kerecsensólymot szeretnétek, tartsatok velünk! FIFASZ"
Na, erre emlékszik, Kedves Olvasó? Mármint a Police Brothers nevezetű pop-formációra.
Ha esetleg nem, akkor adok egy kis kapaszkodót a bejegyzéshez:
"Hé hé Valéria! Tudjuk, neked mi kell:
Rakkendroll-vonat indul ma éjjel.
Nem baj, ha nem lesz hely; foglalunk neked,
Ha késnél, meghúzzuk a vészféket!"
A fenti röfrén a Bakter Brothers nevezetű poénzenekar feledhetetlen alkotása. A bakterek rokkendroll-klisékre énekelték vasúttal kapcsolatos dalaikat (pl. Krampácsolni jó). (forrás: www.bakterbrothers.hu - igen, létezik! :o) )
Akkoriban, 1993-ban amúgy is nagy divat volt a r&r-klisék újrafelhasználása, a Bakterokkal együtt a média tövig nyomatta Fenyő Miklós fiának kisegyüttesét, a Parkot (dal: Rock and Roll-fater), valamint a Cherryt (dal: Helló kis Tina, váú) a rendszerváltáskor fellelkesült médiafogyasztók fejébe.
A BB második lemezét viszont már kisebb svunggal tolták, (a Cherryvel is ugyanez a helyzet), le is fulladt a mozdonyuk. 1995-ben volt szerencsém végigélvezni egy koncertjüket, rettenetesen mulattató volt, seprűvel gitároztak például.
Szóval olyan playback volt, mint ide Magyarnándor. (Ott volt amúgy a "koncert")
Miután a vasúti projekt kifulladt, a három humorzsák, Laci bakter, Misi bakter és Tibi bakter zseniális kreativitással megalakította a Police Brothers nevű formációt.
Egyetlen lemezük, a Disco 07 hatalmasat bukott. Hogy mégis miért áldozok erre bejegyzést?
Azért, mert nagyon durva cucc.
Önmagában a '90-es évek közepének rave- és techno jellegű dolgai is durvák, a Police Brothers pedig ennek a karikatúrája. És a karikatúra itt "eltúlzás" értelemben is értendő.
A zene a Mark'Oh, Marusha, Scooter, Kapitány Jack, 2Unlimited, Dune, stb... nevű formációk nyomdokain halad, csak a muzsika még az említetteknél is unalmasabb. Lópikula hangszerelés, néhol a műfajhoz illő héliumos énekhang, máshol diktátorokat megszégyenítő ordibálás a nép felé (4. szám).
És a szöveg?
Iszonyú fahumor, nem tudom, hogy ez egyáltalán humor-e vagy csak könnyedség. A bakteros szövegvilágot pedig felváltotta a rendőrös vaker, úgy mint: közbiztonság, egyenruha, bilincs, parancsnok úr.
Száz szónak is egy a vége: a Police Brothers együttes Disco '07 című albuma tökéletes stílusparódia.
Sláger Rádió - Mosolyra hangol címmel sugározza új reklámfilmjét a Sláger Rádió, a nosztalgia-adóként indult, mára a Juventussal és a Danubiussal egyenlővé lett állomás.
Nézzük hát:
Először is benne van az autó hódító ereje - erre manapság több reklám is bazíroz -, valamint a főszereplő hölgy ostobasága és egyszerű gondolkodásmódja. (Bár a mai társadalomban a pénzéhes nők nem a butaság, hanem az életrevalóság szinomimái.) A hölgyemény ostobaságát csak tetézi, hogy a reklám végén kiderül: ő is csak dugni akart, mint a főkan - erre a bökdösésből lehet következtetni.
Hát kérem szépen, én akkor hajtanék pénzes partnerre, ha tartósan akarnám szívni a vérét és a bankszámláját. De hogy egy kóbor numera esetén miért a pénz a mérvadó? Oké, az autó az lehetne az, dehát nem ott viszik véghez az aktust, akkor meg?
Erre már válaszoljon a Sláger Rádió kreatív csapata az érdeklődőknek; az Ottó-blog csak felderíti a paradoxonokat, ámde megoldásukra nem hivatott.
Másodszor: a Sláger Rádió önmagán kívül reklámozza az általa képviselt zenei posványt is. Vegyük csak sorra a reklámban szereplő dalcímeket! - Hófehér Jaguár: Eszembe jut a 2000-es év, amikor Jesse haverom újságolta nekem: "Figyelj már, a Hófehér Jaguár megy a Slágeren!"
Ez azért lett volna meglepő, hiszen akkoriban a Sláger Rádió a '60-as, '70-es évek legnagyobb slágereinek adója volt, Cintula beszólásaival. De akkor mit keresett ott a United-szám?
Hát a konkurens Danubius antireklámja volt. Bejátszották a Hófehér Jaguárt, és hozzátették, hogy "Mi nem játszunk egynyári slágereket!" - vagy ilyesmi.
Tehát a Dunabajusz-fikázó szám immár saját reklámeszközzé lépett elő. Brávó! - Szeretni valakit valamiért: Miközben a szöveg beúszik, a főfazon 1 centivel a leendő skalp irányába tolja a slusszkulcsát. Egy centivel arrébb, 15 centivel beljebb! - gondolhatja.
A TV-s kampány mellékleteként plakátkampány is indult, melyen egy fiatal cicababa és egy vén cukrosbácsi látható, és a felirat természetesen: Szeretni valakit valamiért. Hát igen, csóringer hallgatónak a lóvésok és a bulvár által már jól bejáratott "korkülönbségesek" zrikálása csak szimpatikusabbá tehet egy rádiót.
Hogy a zenéről is írjak: a Republic leegyszerűsítva a Let it be lenyúlásából kovácsolt sikert (legtöbb sikerszámuk erre épül), az ominózus szám pedig az ő repertoárjukból is az egyik legletitbísebb.
Hogy a kedves olvasó ne hányja össze a monitort, jöjjön egy pihentető muzsika:
Akkor bekk tu dö normál lájf:
A folytatásban a Száguldás, Porsche, Szerelem és a Holnap hajnalig című dalokat idézi meg a reklám.
A SzPSz-hez kapcsolódóan előrukkolok egy tanáccsal a Sláger kreatívjai számára: sokkal ötletesebb lett volna bevillantani az aktusból egy 1 másodperces részt, és kiírni: Füstöl a radiál. Szarvashiba ezt kihagyni!
Ezen két dal amúgy jól jellemzi a Sláger Rádió-érzést, mely miatt valaki a Juve vagy a Bajusz helyett rájuk teker, észre sem véve, hogy gyakorlatilag nem sok eltérés van. Ez az ok pedig a bepállott naftalinszagú nosztalgiázás, mely mellett jól megfér a modern időkkel történő haladás.
Ám gondolom, mondanom sem kell, hogy a Sláger a mai zenéknek sem a csúcsproduktumaival büszkélkedik.
A reklám csattanója, poénja pedig a 7 Seconds , mely után jót nevet a mélykultúrába már belésüppedt közönség.
A dal maga amúgy nem tudom, hogy inkább réginek vagy újnak számít-e; aki szerette, annak biztosan nosztalgia, aki meg háttérrádiózik, annak meg mindegy, csak ne mondjon semmi újat.
Harmadsorban pedig a reklám összepárosítja a konform-hedonista gondolkodásmódot és a zenei posványt. És ez a főbűn.
