Sláger Rádió - Mosolyra hangol címmel sugározza új reklámfilmjét a Sláger Rádió, a nosztalgia-adóként indult, mára a Juventussal és a Danubiussal egyenlővé lett állomás.
Nézzük hát:
(forrás: www.slagerradio.hu)
Az új reklámfilm több mindent sugall.
Először is benne van az autó hódító ereje - erre manapság több reklám is bazíroz -, valamint a főszereplő hölgy ostobasága és egyszerű gondolkodásmódja. (Bár a mai társadalomban a pénzéhes nők nem a butaság, hanem az életrevalóság szinomimái.) A hölgyemény ostobaságát csak tetézi, hogy a reklám végén kiderül: ő is csak dugni akart, mint a főkan - erre a bökdösésből lehet következtetni.
Hát kérem szépen, én akkor hajtanék pénzes partnerre, ha tartósan akarnám szívni a vérét és a bankszámláját. De hogy egy kóbor numera esetén miért a pénz a mérvadó? Oké, az autó az lehetne az, dehát nem ott viszik véghez az aktust, akkor meg?
Erre már válaszoljon a Sláger Rádió kreatív csapata az érdeklődőknek; az Ottó-blog csak felderíti a paradoxonokat, ámde megoldásukra nem hivatott.
Másodszor: a Sláger Rádió önmagán kívül reklámozza az általa képviselt zenei posványt is. Vegyük csak sorra a reklámban szereplő dalcímeket!
- Hófehér Jaguár: Eszembe jut a 2000-es év, amikor Jesse haverom újságolta nekem: "Figyelj már, a Hófehér Jaguár megy a Slágeren!"
Ez azért lett volna meglepő, hiszen akkoriban a Sláger Rádió a '60-as, '70-es évek legnagyobb slágereinek adója volt, Cintula beszólásaival. De akkor mit keresett ott a United-szám?
Hát a konkurens Danubius antireklámja volt. Bejátszották a Hófehér Jaguárt, és hozzátették, hogy "Mi nem játszunk egynyári slágereket!" - vagy ilyesmi.
Tehát a Dunabajusz-fikázó szám immár saját reklámeszközzé lépett elő. Brávó!
- Szeretni valakit valamiért: Miközben a szöveg beúszik, a főfazon 1 centivel a leendő skalp irányába tolja a slusszkulcsát. Egy centivel arrébb, 15 centivel beljebb! - gondolhatja.
A TV-s kampány mellékleteként plakátkampány is indult, melyen egy fiatal cicababa és egy vén cukrosbácsi látható, és a felirat természetesen: Szeretni valakit valamiért. Hát igen, csóringer hallgatónak a lóvésok és a bulvár által már jól bejáratott "korkülönbségesek" zrikálása csak szimpatikusabbá tehet egy rádiót.
Hogy a zenéről is írjak: a Republic leegyszerűsítva a Let it be lenyúlásából kovácsolt sikert (legtöbb sikerszámuk erre épül), az ominózus szám pedig az ő repertoárjukból is az egyik legletitbísebb.
Hogy a kedves olvasó ne hányja össze a monitort, jöjjön egy pihentető muzsika:
Akkor bekk tu dö normál lájf:
A folytatásban a Száguldás, Porsche, Szerelem és a Holnap hajnalig című dalokat idézi meg a reklám.
A SzPSz-hez kapcsolódóan előrukkolok egy tanáccsal a Sláger kreatívjai számára: sokkal ötletesebb lett volna bevillantani az aktusból egy 1 másodperces részt, és kiírni: Füstöl a radiál. Szarvashiba ezt kihagyni!
Ezen két dal amúgy jól jellemzi a Sláger Rádió-érzést, mely miatt valaki a Juve vagy a Bajusz helyett rájuk teker, észre sem véve, hogy gyakorlatilag nem sok eltérés van. Ez az ok pedig a bepállott naftalinszagú nosztalgiázás, mely mellett jól megfér a modern időkkel történő haladás.
Ám gondolom, mondanom sem kell, hogy a Sláger a mai zenéknek sem a csúcsproduktumaival büszkélkedik.
A reklám csattanója, poénja pedig a 7 Seconds
, mely után jót nevet a mélykultúrába már belésüppedt közönség.
A dal maga amúgy nem tudom, hogy inkább réginek vagy újnak számít-e; aki szerette, annak biztosan nosztalgia, aki meg háttérrádiózik, annak meg mindegy, csak ne mondjon semmi újat.
Harmadsorban pedig a reklám összepárosítja a konform-hedonista gondolkodásmódot és a zenei posványt. És ez a főbűn.
