Ortisz muzikális brogja

Oké, ez a kettő még véletlenül sem egy kategória. Előbbinek nincs, utóbbinak van létjogosultsága. Akkor miért adtam mégis ezt a félrevezető, ámde hatásvadász címet a mai írásnak?

Hát mert hatásvadász! Pontosan ezért.

Persze nem térek egyből a tárgyra, csak bekonferáltam nagy svunggal, és ahogy a Fókuszban szokás, az ütős bevezetés után elkezdek írni valami egészen másról, valami még érdektelenebbről.

A mai melléktéma: a kockaalakú telefonok.

Vizslattam kollégám asztalon fekvő vadonatúj rádiótelefonját, és teljesen azt hittem, hogy az egy nagy húhával beharangozott LG Csokoládé, hiszen kockaalakja őnéki van:

Tudom, le vagyok kissé maradva a korszellemtől; a valódi rádiótelefon számomra a kiálló antennás példány, bár bevallom, az enyém sem olyan, hiszen letört. Önmagától haladt a korral.
Na szóval. A kockaalakú telefon mellett egy palmtop hevert, mely teljesen ugyanúgy nézett ki, mint a szép új telefon. Azaz inkább fordítva; a palmtop mintájára "vitelezték ki" a telefont.

Amennyiben nem találtam volna még egy hasonló kinézetű terméket, nem építettem volna fel az összeesküvés-elméletem, de találtam.
Ez a cucc pedig az Ipod - műveltebbeknek: iPod -, mely egyből kacat-státuszba sodorta az mp3-kompatibilis CD-játszót anélkül, hogy igazán kifutotta volna magát.


És az ipoddal persze megérkezett a hasonmások tömkelege. Ugyanúgy, ahogy a telefonnál.
Ja, még nem írtam, hogy a cikk elején említett telefon valójában nem is LG csoki, hanem Nokia, minden hasonlóság ellenére?



Persze most mondhatják a szagértők, hogy "nemá, ez teljesen más", de aki csupa egyforma ember között él, az egy 1 cm-rel nagyobb orrút már különbözőnek tart.

Véleményem szerint ezek a hasonló kivitelű kézi biszbaszok szépen megágyaznak egy olyan készüléknek, mely mindhárom említett termék képességeivel rendelkezik és még kamerázni is tud; bár átfedések már ma is megfigyelhetők. Lehetséges, hogy létezik ilyen, mindenesetre a fogyasztók többségét képező osztálynak elérhetetlen áron.
Az új "muzikátor kommunikátor" vagy mi a tökömnek fogják hívni, először magas de már elérhető áron kerül a nagyközönség elé. Ez a penetráció akkor következik be, amikor már a kockaalakú termékek ára is a béka sejhaja alá esett. Egy pár évet aztán muzikátor is ki fog húzni a piacon, mely egyúttal uniformizátor is lesz, csak a mai kor mobiltelefonjainál még nagyobb mértékben.

————————————————————————————————————————————————————

Úgy érzem, ez kiváló végszava volt a röpke melléktémának, ígyhát végre következhet a buziság és a pedofília!

Nézzük először az elítélendő pedofíliát, mely a Kereskedelmi és Hitelbank - műveltebbeknek K&H - óriásplakátjáról néz ránk.
A bank reklámjainak profilja az utóbbi időkben ugye a fiatal korosztályra való nyomulás, mivel már egy főiskolás/egyetemistának is elengedhetetlen a bankkártya; már az én időmben, '98-ban is az volt.
Most viszont egy általános iskolás kislány bűvös mosolya látható a bank plakátain, aki a mosolyon kívül magához ölel egy nagy sárga műfaszt.
Persze nem műbroki akar az lenni, hanem a Tudor nevű egyik "hét törpe", dehát az sajnos inkább bráner, mint törpe. Brávó.

A buzisággal viszont semmi gondom nincs, ellenben az alpári buzizással, amit a Pannon GSM új filmecskéje hordoz magában. De végülis mi más jöhet az ízes anyósozások után.
Egyúttal kiegészítem a korábbi Padló - közel hozzád című bejegyzést. Az ominózus 7. részt megtekintheted, ha erre a szövegre kattintasz.

Ezen részben az amoroso főhős teljesen megszokott módon, telefonnal a fülén kolbászol a városban és szubmacsó labdákat dobál a Liszt Ferenc téri étkezdéken szocializálódott fiatal hölgyeknek.
A szomszéd főszereplőnő - aki az előző részben elutazott - szintén feltűnik e részben, és ő is telefonál.
Vajon az amorosóval cseverészik? Talán végre összejöhet a házzasságtörő álompár?
Erre egyelőre nem kapunk válasz, ellenben a szépfiú a hölgyeken kívül egy meleg férfit sem hagy hidegen.
A néző pedig jót kacaghat a pusszogó buzi motoros rokkeren.
Mert buzizni jó.
 

Gondolkodtam, hogy mi kerüljön a blog "Filó" rovatába, ha már egyszer létrehoztam. Arra jutottam, hogy jobb híján legyen ilyen tág értelemben vett médiakritika - legalábbis ideiglenesen - a megszokott értelmiségi fanyalgástól eltérő módon.

Most például egy bizonyos reklámról.

Hogy konkrétan a mai bejegyzés témájánál maradjak: nem a hálás témául szolgáló egyszerű (vegyél meg és megváltozik az életed) reklámokat veszem górcső alá, hanem egy tudatalattira galád módon, észrevehetetlenül ható szappanoperát,
a Pannon GSM "Közel hozzád" című szériáját.

Hogy miért írok szappanoperáról? Nem a reklámsorozat hossza, hanem a jellege miatt.

Nézzük hát:

(A reklámok megtekinthetők a részek sorszámára kattintva)

1. rész:

Az ifjú ara (egy szobában férjével; a semleges, nem csúnya és nem jóképű férfival) épp az anyósával telefonál.
A beszélgetés közben sokatmondóan kitekint egy határozottan jóképű férfira ("A szomszédok is nagyon kedvesek") - azaz flörtöl.

Majd amikor az anyós váratlanul betoppan ("Mióta számítok én családtagnak?"), az ifjú ara enyhén kifejezi nemtetszését - a férj szülőjének nem kedvelése.

2. rész:

A fent említett két dolog itt még fokozottabban jelentkezik; a főszereplő hölgy immár főza jóképű szomszédnak, és még sokatmondóbban mosolyog.

És hogy kinek főzte az ételt? A szomszédnak persze és szőke bombanőjének (álompár), aki legközelebb a szüleit is elhozná.

Most az amoroso fejezi ki nemtetszését párja szüleivel szemben: igazi dögös macsó rosszfiú módjára teríti ki az asztalra a szájában levő ételt.

3. rész:

Ez az epizód az előző részben megismert párosnak van szentelve.
A sorozat ezen részében a bohózat klasszikus elemét, a félreértésen alapuló helyzetkomikumot fedezheti fel a néző. ("Olyan kis béna, semmit sem lehet vele csinálni...")
A történet - mivel álompárról van szó - természetesen happy enddel végződik; a szerelmesek a félreértés* feloldásaként lefekszenek. Igaz, hogy a korcsolyapályán, de a szimbolika azért ott van a szeren.

*Természetesen nem pasiját, hanem mobiltelefonját illeti keresetlen szavakkal a gyönyörűséges szőke hercegnő, s miután verbálisan teljesen sárba tiporta készülékét, így szól: "Lepasszolom anyunak."

Míg az előző részekben társaik szüleit minősítették le a szereplők, ezúttal a lány saját anyja is a helyére kerül.

Félidő van, szusszanjunk!

 

Akkor folytassuk a 3. rész után következő

4. résszel:

Itt a forgatókönyvírók az előző epizód alapötletét, a félreértést viszik tovább és ültetik át az 1. részben megismert házaspárra.
Itt jegyzem meg, hogy a férjet immár egy másik színész alakítja, a váltás viszont kiválóan sikerült, hiszen az új karakter jóval alkalmasabb komikus szerepekben való lubickolásra.

Az előző résszel összehasonlítva jól tetten érhető a férfiak közötti különbség:

a.)
Amíg a macsó a 3. részben csak seggreül,
addig a komikus arcú férfi gyakorlatilag magára borítja a fél éttermet.
b.)
Az álompár az előző rész végén szimbolikusan lefekszik,
a komikus férfinek viszont egyből zsebében turkál hitvese: "Megveszed nekem?"
Természetesen ez egy karácsonyi epizód, hiszen van-e jobb alkalom telefonvásárlásra?

Kinek ez, kinek az jár az élettől - üzeni a Pannon GSM "Közel hozzád" című szappanoperájának 4. része.

5. rész

Az előző részben vesztessé avatott férj immár győztesen szeretne kikerülni a félreértéses szituációból, ezért a feleségétől tanult sablonokat egy keménynek nem nevezhető ellenféllel, a kutyusával szemben alkalmazza.
Viszont annyira balul sül el a szituáció, hogy a férfi természetesen ismét veszít; kutyusként alázkodik meg kutyája előtt, ráadásul úgy kinézik az állatorvosi rendelő váróterméből, mint engem Szolnokon az Arzenál kocsmából.

Annyi pozitívumot viszont mindenképpen megtudunk a fickóról, hogy rocker, hiszen kutyáját Diónak nevezi.

6. rész

Az eddigi utolsó epizódban ismét feltűnik mindkét főszereplő pár:
"Szépék" együtt csinálnak jobbnál jobb dolgokat, melyekkel örömet szereznek egymásnak.
Az amorosoról kinézetén kívül egy újabb pozitív dolgot tudunk meg: nem féltékeny a lány korcsolyapartnerére, mint sok más zöldszemű férfi.
Az átlagosabb pár viszont külön tölti el az elkövetkezendő néhány napot: az első két részben flörtölősként megismert hölgy egy bizonyos nagyvárosba utazik, messze férjétől, aki a vele időközben kibékült Dióval üti el az időt, s úgy tesz, mintha örülne kutyája románcának elkendőzendő ideiglenes magányosságát.

———————————————————————————————————————————

Remélem, a kedves olvasóknak is tetszik ez a jópofa sorozat, és régi rádiótelefonjukat hozzávágták maradi szüleikhez, anyósaik puszta említésénél egyből megindul a reflux, valamint eldöntötték, hogy a vesztesek avagy a győztesek csoportjába tartoznak.

Na?

Hát persze, hogy a győztesek közé. Ahogy a többi reklám is sugallja, kivéve a dohányzás-ellenes cuccok, de ez már egy másik írás témája.