A reggel ma is úgy indult, ahogy minden hétköznap, mégpedig ezzel a számmal:
Nos, már vége is a dalnak, mely 9 percet rabolt el a kedves olvasó életéből, úgyhogy most e cikk továbbolvasásával múlthatja idejét.
A Pat Metheny-t követő Keljfeljancsi! című reggeli rádióműsor ma tényleg gondolatébresztőre sikeredett; Fiala János egy újságcikkel adta meg az alaphangot, ami gyakorlatilag arról szól, hogy a szerző balos, és szerinte a vén jobbos rokkerek hiteltelenek, mert jobbosak.
Mostanában már ritkábban olvasok ÉS-t, mint a '90-es évek végén, de akkor is durva volt egy ilyen naturálisan primkó cikket olvasni.
Utána a műsor témája az volt, hogy a hallgatók kivel nem utaznának egy liftben és miért.
(Kicsit érthetőbben: kit rühellnek annyira, hogy még egy ilyen rövid összezártságtól is ódzkodnak.)
És elkezdtem gondolkozni, hogy én rühellek-e valakit ilyen mértékben.
Vannak, akik iránt közömbös vagyok, vannak, akiket még utálni is képes vagyok; na de hogy pár emeletet ne bírjak ki együtt valakivel?
És rájöttem, hogy igen. Van olyan.
Nevet nem írok, mert egyrészt a kutya nem ismeri, másrészt meg sem jegyeztem.
Itt nem a konkrét személy, hanem a jelenség a lényeges, melynek neve:
KUPIDÓ-SZEREPJÁTÉK !
(kockafejűeknek: Q-П-DO RPG)
A játék menete:
• Találd ki egy ismerősödről, hogy nem illik a partneréhez!
• Találj okokat, hogy miért nem!
• Találj egy szerinted hozzá illő nőt/férfit/egyéb!
• Ültesd be az ismerősöd fülébe az előző három pontot, ebben a sorrendben, majd többször ismételd meg a procedúrát!
• Amennyiben még nem fejezted be sikerrel a játékot, élj bármilyen eszközzel!
• Legyél határozott, eltökélt, levakarhatatlan és elpusztíthatatlan!
Tehát: az ilyen önjelölt kupidóktól óvjon meg az ég, és én is megóvom őket az én végtelen ellenérzéseimtől.
És akkor talán liftezni is hajlandó vagyok.
